Commodore Plus/4
Magyarországon a Commodore Plus/4 iskolaszámítógép volt, könnyen elterjedt és ismert gép lett rövid idő alatt. Sokan így találkoztak először a számítástechnikával a ’80-as évek közepén. Budapesten a Skála előtt hosszú kígyózó sorban várták a leendő tulajdonosok, hogy végre hazavihessenek egy igazi számítógépet.
A gép hamar megkapta a “rút kiskacsa” nevet, mert bár grafikailag több színt támogatott, mint a legtöbb akkori gép, viszont nélkülözte a hardveres sprite-okat és a hangzása is jóval alulmaradt, ha például a SID-hez hasonlítjuk. Ráadásul a perifériák egy része nem volt kompatibilis a Commodore 64-el, ez megnehezítette a gép elterjedését.
A gépet mindössze egy évig gyártották, körülbelül 400.000 darab gép került a piacra.
Szoftverek
Az alapgép legfontosabb ismérve a 4 darab beépített szoftver lett volna, de igazából ezeket nagyon kevesen használták, mivel tudásuk eléggé limitált volt, komoly munkára nem igazán lehetett használni.
A gépre főleg játékok készültek a ’80-as évek vége, ’90-es évek elejéig, majd a gép népszerűsége visszaesett, hiszen addigra már a Commodore Amiga volt a favorit.
Sok évig csak az igazán fanatikus rajongók, illetve az emulátorok tartották életben a lángot, majd jött a retro őrület és szinte minden régi gép új életre kelt. Így lett ez a Commodore Plus/4 géppel is, ugyanis manapság több és jobb játék és szoftver jelenik meg rá, mint valaha.
A játékok – a konverziók aranykora
Ma már olyan játékok készülnek erre a gépre, amelyeket ha a ’80-as években láttunk volna, egészen biztosan máshogy alakul a gép jövője. Ki gondolta volna, hogy lesz erre a gépre Lemmings? De a kiadók gyorsan kihátráltak a gép mögül, így a közösségre hárult a feladat, hogy a gépet életben tartsák. Kevés önálló fejlesztés volt, inkább a konverziók voltak népszerűek.
Kézenfekvő volt a Commodore 64-et vagy a VIC20-at alapul venni, a hardver sok tekintetben hasonló volt, így sokszor minimális – pár órás – munkával el lehetett készíteni egy-egy konverziót. Persze ezekhez is hatalmas szaktudás és kreativitás kellett.
Így aztán nagy segítség volt a Plus/4-es társadalomnak a sok Commodore 64-ről átkonvert játék, mint például az Elite, a Bard’s Tale III, a Tir Na Nog vagy épp a Battle Chess.
A második aranykor
Ahogy a retro láz elérte a Commodore Plus/4 gépet is, úgy a konverziók helyett előtérbe kerültek a saját alkotások. Mint például a Pets Rescue, a Lykia – The Lost Island, vagy a The Lands Of Zador című játékok. Ezek technikailag messze meghaladták a gép képességeit.
De a konverziók is szintet léptek, olyan játékok jelentek meg, amelyeket igazából nem is lehetett megcsinálni, de ez nem okozott problémát. Gondoljunk csak a Lemmings, a Raid over Moscow, a Prince of Persia vagy az Impossible Mission című játékokra, de a sort lehetne még folytatni. Egészen hihetetlen.
Rólunk
A facebook ma már annyira az életünk része, hogy szinte minden téma köré legalább egy facebook csoport szerveződött már. Természetes, hogy a Commodore Plus/4 gép köré is létrejött egy több mint 1100 tagot számláló lelkes csoport.
Ebben a csoportban fogalmazódott meg az igény, hogy kellene egy játékfejlesztői versenyt rendezni, hogy több és jobb játék szülessen kedvenc gépünkre. Így alakult, hogy ez most már minden évben megrendezésre kerül, reméljük évről-évre egyre több alkotással.
Ha nem vagy még tag és érdekel a dolog, gyere és csatlakozz hozzánk!
